Mikor volt Szíszi utolsó nagyobb bécsi fellépése? Melyik épületet építtette Ferenc József császár, hogy hosszabb ideig és gyakrabban tartózkodjon Bécsben?
Bárhol is jelent meg Sisi, lelkesedés fogadta. Ő maga is túlterheltnek érezte magát a császári kötelességektől, és igyekezett, amennyire csak tudta, elkerülni őket.
A bécsi udvar merev hagyományai és a szigorú protokoll egyáltalán nem tetszett neki. Sokkal liberálisabb hozzáállást ápolt, akárcsak fia, Rudolf. Mindketten kételkedtek a monarchia és a többnemzetiségű állam hosszú életében, és végül igazuk lett.
Sisi mindig is komornak és nyomasztónak találta Bécs lakott városát, sőt „börtönvárként” jellemezte . Egyre inkább visszahúzódott saját álomvilágába, amely Európa-szerte tett utazásokból, olvasásból és versírásból, valamint állandó vágyakozásból állt a tenger után. Ennek következtében egyre inkább kívülállóvá vált a bécsi udvarban, meg nem értettnek érezte magát, és elhanyagolta császári reprezentációs feladatait.
Az ezüstlakodalom évfordulója – felvonulás a körgyűrűn
Sisi 41 évesen az ezüstlakodalmon
Erzsébet utolsó nagyobb fellépése a bécsi udvarban 1879-ben volt, a császári pár ezüstlakodalma alkalmából. Hans Makart festőművész a császári pár tiszteletére és a Ringstrasse felavatására az újonnan épült Ringstrasse mentén felvonulást tervezett.
A felvonulás a Práterből indult, és a még mindig befejezetlen Ringstrassén haladt végig. Becslések szerint mintegy 14 000 ember vett részt a felvonuláson. Nemcsak a császári családnak, hanem a lakosság minden rétegének és foglalkozási csoportjának is tisztelegtek. Makart irányította a felvonulást, és egy Rubensnek öltözött lipicai lovon ült.
A császári család ezután Carl Ludwig főherceg , Ferenc József öccse , Carl Ludwig főherceg Favoritenstrasse-i palotájában ünnepelte az ezüstlakodalmat. Ezt csak zárt körnek szánták, és a Habsburgok családtörténetét játszották fel.
Ezt követően Sisi kerülte a császári reprezentációs feladatokat, és ritkán mutatkozott Bécsben. Kedvelte a déli éghajlatot, a napot és a tengert.
A Hermes Villa – az álmok kastélya
Hermész-villa a Lainzer Tiergartenben © CC BY-SA 4.0
A császár Sisi számára magánpalotát építtetett, a Hermesvillát a Lainzer Tiergartenben. Ott tudott a költészet iránti szeretetének hódolni, és több mint 600 nyomtatott oldalnyi verset írni. Imádta Heinrich Heine költőt , és William Shakespeare Szentivánéji álom című művének fantáziavilágában élt.
Erzsébet a Hermész-villát az „álmok kastélyának” nevezte. Egyik versében Titánia varázslatos kastélyaként emlegette. A Hermész-villa külsejét és belsejét teljesen Sisi kívánságai szerint alakították ki: Hermész és Akhilleusz istenek szobraival, valamint Heinrich Heine mellszobrával.
A kastély a Habsburgok egykori vadászterületén, a Lainzer Tiergartenben, egy 2600 hektáros természetvédelmi területen található Bécs külvárosában. Sisi azonban nem járt ott túl gyakran.
Élete utolsó 15 évében Erzsébet nyugtalan volt, és állandóan utazgatott Európa-szerte. Sajnos Ferenc József elképzelése, hogy Sisi hosszabb ideig Bécsben maradjon ezzel a palotával, nem valósult meg.
Tipp Sisi csodálatos utazásáról: A Hermesvilla is meglátogatható, és könnyen összekapcsolható a Lainzer Tiergartenben tett sétával. Hermesvilla : BÉCS MÚZEUM
